Jonathan Swift - Gulliver utazásai

A ​könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye. Lemuel Gulliver,  seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások  modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesiti féktelen mesélőkedvét  köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva  véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról  az emberről és az emberiségről. Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába,  Brobdingnagba jut el – eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert  kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz  karikatúráját kapjuk Anglia társadalmi és politikai életének. A következő utazás több országba is elvisz:  Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a Mágusok  szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le, s végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedünk  meg a halhatatlan struldbrugok sorsán keresztül. Az utolsó utazás, amely a nemes és bölcs lovak, a nyihahák  országába visz, végső, epés leszámolás magával az emberi nemmel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg. A Gulliver utazásai sokszínű, sokértelmű alkotás, amely sértetlenül vészelte át a megírás óta eltelt  évszázadokat. Korabeli célzásai ugyan elhomályosodtak, mégis változatlan hökkenő erővel hat, alapvető  mondandója – úgy látszik – örökké aktuális marad. Gyerekkönyv-változata éppúgy örökzöld klasszikus, mint  az eredeti véres szatíra, amely az egyetemes világirodalom ritka remekműve.