1956: a Szoboszlay-per volt a legnagyobb romániai koncepciós per

Az 1956-os magyarországi forradalom leverését Romániában is megtorlások követték. A kommunista diktatúra megdöntésére irányuló törekvésekkel szimpatizáló értelmiségieket nemzetiségre való tekintet nélkül meghurcolták. Emellett a titkosrendőrség, a hírhedt Securitate etnikai feszültségek szítására, a magyar közösségnek állambiztonsági veszélyként való beállítására is használta a leszámolást. Az egyik legnagyobb romániai koncepciós per a Szoboszlay-per, amely néhai Szoboszlay Aladár pécskai római katolikus plébános nevéhez és a köré szerveződő értelmiségiekhez kötődik. Az 1989-es rendszerváltás után Jámbor (volt Péterszabó) Ilona volt az első, akik a per anyagát kutatni kezdte, ’56 után 57-en a temesvári perben címmel dokumentumkötetet is megjelentetett az eljárásról, amely során országszerte több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, 57 személyt elítélt, közülük tízet ki is végeztek. A kutatómunka mellett emlékmű- és emléktábla-állítás is jelzi a Jámbor Ilona által alapított In memoriam 1956 Egyesület munkáját, mindennek ellenére fájdalommal állapítja meg: 1956 emlékezete nem olyan erős az erdélyi köztudatban, mint 1848–1849-é. Sem a politikai, sem a civil nem fordít rá kellő figyelmet – állítja Jámbor Ilona, akit Pataky Lehel Zsolt kérdezett az 1956-os forradalom kitörésének 67. évfordulója alkalmából.