Kisstílű politikai alkudozások áldozata lett a svéd NATO-csatlakozás – Reptér 34.

Volt-e valaha, hogy egy NATO-hoz már amúgy is sok szállal kötődő országot ennyit „várattak” a csatlakozással, mint Svédország? A svédek esetében a magyar vonakodás érdekes aspektusa a magyar légierő Gripen parkja. Ha nagyon akarnának, okozhatnának-e fejtörést a magyaroknak ez ügyben a svédek? Az elmúlt évek korábban soha nem tapasztalt haderőfejlesztései mellett mennyire lett a mai igényekhez igazítottan modern a Magyar Honvédség? Hosszú évek óta látható, hogy Oroszországnak nagyon nem tetszik az az egyébként NATO részéről érezhető trend, hogy a korábbi orosz érdekszféra felé „terjeszkedne”. Ebben az orosz-NATO feszültségben lehet-e bármikor status quo? Mennyire kifejezetten amerikai érdekek mentén tevékenykedik a NATO és lehet-e ezt bárhogy ellensúlyozni? Szenes Zoltánnal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárával, a Honvéd Vezérkar egykori főnökével beszélgettünk. A nyugállományú vezérezredestől azt is megkérdeztük, hogyan érhette ennyire váratlanul az izraeli haderőt és a hírszerzést a palesztin Hamász legújabb támadássorozata? Mennyire kellemetlen ez számukra? De arról is beszéltünk, mekkora az esélye egy izraeli szárazföldi hadműveletnek az egyébként az izraeliek által hermetikusan lezárt, a Hamász központjának számító Gázai övezetben? Az e heti brüsszeli percekben ugyancsak az Hamász terrortámadásainak uniós aspektusait, így az ottani uniós források, támogatások kérdését jártuk körbe tudósítónkkal, Arató Lászlóval. Műsorvezető: Balogh Roland